7. rész ~ Már csak ő hiányzott

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Annyira örülök, hogy ennyien látogattátok a blogot!! Remélem most kapok új kommenteket! Szavazzatok és kövessetek be! Jó olvasást!:)

Landon

Reggel elég későn keltünk fel a tegnaphoz képest. Éppen csak fogat mosni és felöltözni volt időnk és már rohantunk is lefelé, hogy tudjunk választani. Mi voltunk az elsők, lehet tényleg egy kicsit sietősre vettük, de legalább nem késtünk el. Mind a ketten fogtunk egy joghurtot, egy müzlit és öntöttünk kakaót. Leültünk enni. Niall már ugrándozva jött le és közbe énekelgetett, hogy milyen jó, hogy már reggeli van. Erre Katy- vel mind a ketten elkezdtünk nevetni, de a reggel kicsit más volt jött egy új lány és mindenki úgy ugrál, ahogy ő fütyült ezt már csak abból vontam le, hogy egy csajt is csak úgy felállított a helyéről. Ettől még a hátamon is felállt a szőr. Úgy nézett ki, mint egy igazi cicababa, aki most jött Vattacukor városból az egyszavújával. A hosszú szőke haja majdnem a derekáig ért a rózsaszín mini ruhája éppen, hogy takart belőle valamit, az ellenkező nemnek ez nagyon is tetszett csak úgy folyt a nyál a szájukból, ehhez meg végképp nem tudtam hozzászólni. Katy- vel azonnal összenéztünk és egy egyértelmű nézéssel el akartuk küldeni melegebb tájékra. A többi fiú is megérkezett nagy zsivajjal oda ültek elénk és, mint a kisdisznók elkezdtek enni ebből az sült ki, hogy Louis kézzel ette a müzlit, mert Liam nem volt hajlandó neki kanalt hozni a fóbiája miatt. Niall, mint mindig jót beszélgetett a kajájával Zayn éppen joghurtot törölgette a gatyájáról Harry meg csak nevetett rajtuk. Az ismeretlen ”Cica baba” minket bámult cseppet sem jóindulatú arckifejezéssel. Elkezdtünk beszélgetni:
- Hogy aludtatok?- kérdeztem mindenkitől.
Mindenki elkezdett ordibálni, de mire is számítottam.
- Na, akkor egyesével!
- Én nagyon jól, csak amikor felébredtem nagyon éhes volta- mondta Niall. Ezen meg se lepődök mondtam magamban.
- Én is jól aludtam főleg, mert éppen egy répa repülővel utaztam. – Na, ezen a válaszon sem lepődtem meg tudtam, hogy Louistól mást nem is kell elvárni.
- Én csukott szemmel!- jelentette ki Liam. Zayn meg helyeselt rá.
- Én nagyon jól aludtam!- mondta Harry nagy mosollyal az arcán. Már csak Katy-n maradt a sor ő csak annyit mondott, hogy:
- Én jól aludtam!
- Örülök neki, hogy mindenki szépet, jót álmodott és ráadásul csukott szemmel.
- Ma is elmegyünk vízi- biciklizni? – vetette fel Niall.
- Nekünk Katy- vel mára egy kicsit más tervünk volt. - Katy rosszallón nézett rám és ez szerintem azt akarta jelenteni, „ha Niall mondja, akkor megyünk!”.
- Kár. Na és mi a program, ha szabad kérdezni?- kérdezte diplomatikusan Liam.
- Elmegyünk kicsit a focipályára játszani, de többit még nem tudjuk.
- Ezt vegyük kihívásnak?- kérdezte Louis.
- Vegyétek, ahogy akarjátok. Mondjuk 10 kor a pályán?
- Oké. – mondták egyszerre.
- Na de most megyünk! Akkor a placcon!- mondta Katy.
Elindultunk felfelé a padok között valaki jól belerúgott a bokámba. Nem tudtam elképzeli, hogy ki volt, de miután megfordultam láttam, hogy a szőke szépség volt. Arcán büszke mosoly ült ki Katy már épp oda akart menni, amikor megfogtam a kezét és mondtam neki, hogy:
- Hagyjad ennyit nem ér a dolog! Nézz csak rá mai nap öröm legalább meg volt neki.
- Jó, de akkor is ez a csaj kikészít már vagy 3 éve!- eléggé haragos arcot vágott Katy. Elindultunk a szobánk fele.
- Miért Te ismered?
- Hogy ne ismerném, egy kis kígyó mindig valahogy kicseszik velem. Landon a neve, de ne nagyon akard megismerni az sosem jelent jót.
- Értem, mert mit csinált?
- Minden évben valami mást, de a 3. évben már a szívemre sem vettem. Kíváncsi vagyok mit talált ki erre az évre, mert a fehérnemű kilógatás megvolt a bikini kikötés megvolt már nem sok minden jut az eszembe, de szerintem neki annál több.
- Na, akkor itt az ideje, hogy most forduljon, a kocka fogjunk ki most vele mi!- jelentettem ki.
- Az lehetetlen a ”csatlósai” még a közelébe sem engednek….
- Nem kell mindenkinek, mindenről tudnia. - gúnyos mosoly ült ki mind a kettőnk arcán.
- Ez igaz!
Katy kinyitotta az ajtót és mind a ketten bevetődtünk az ágyba.
- Egyébként mért mondtad Niall- nek, hogy nem megyünk velük vízi- biciklizni?!- mondta kicsit ingerülten Katy.
- Csak azt mondtam, amit terveztünk.
- Jól van! Na és Te tudsz focizni, mert én egy cseppet sem. – mondta nevetve Katy.
- Én egész jól!
- Az mit takar?
- 3 évig jártam és országos elsők is lettünk!
- Na, az tök jó! Akkor csak mínusz 100- al indulnunk. – jelentette ki nevetve Katy.
- Gyere, öltözzünk fel valami focihoz való ruhába!
Mind a ketten felkaptunk egy sortot hozzá egy jó kis lenge felsőt. Hajunkat szépen összefogtuk.
Már el is indultunk a pályára. A fiúk már ott voltak, melegítettek. Katy gyors oda is vágta:
Na, mi van féltek?
- Igen rettenetese!- mondta Louis.
- Gyerünk, válasszuk ki a csapatot!- ordítozta Niall.
- Legyen, mondjuk a két lány a csapatkapitány!- ajánlotta Zayn.
- Oké!- felelte a többi fiú.
Katy: -Niall
Én: Louis
Katy: Zayn
Én: Harry
Katy: Liam
Majd közben cserélünk!- mondta Liam.
Kezdjük!- mondtuk egyszerre Harry- vel.
Elég sokáig fej- fej mellett haladt az állás, amikor Louis- sal be nem vetettük a titkos cselt ezzel, nagy fölénnyel haladtunk előre. A vége előtt 5 perccel betipegett a pálya közepére Landon mintha mi sem történt volna és szemmel láthatóan Harryt stírölte. Na, akkor telt be a pohár és ”véletlen” neki rúgtam teljes erővel a labdát a fejének, most kezdődött az igazi háború. A tűsarkújának kitört a sarka és a mini ruhája is elszakadt. Majdnem nekem esett amikor a fiúk lefogták. Nem sokon múlt, és csak ennyit mondott:
- Még találkozunk!- ezzel a lendülettel el is tipegett sántikálva.
Igaz nem értettem mért sántít mikor a fejét találtam el. Katy rám mosolygott.
- Na, akkor a meccs lefújva, bár így is mi nyertünk volna!- jelentette ki Louis és elkezdett mosolyogni rám.
- Csak szeretnétek!- mondta Zayn és bele bikázta a labdát a kapuba.
- Na, jó legyen döntetlen!- mondtam. Ebbe mindenki bele egyezett éppen indultunk felfelé amikor Louis-sal kicsit lemaradtunk láttam már a csalafinta mosolyt az arcán, de még nem tudta, hogy mit akarok mondani és szinte én sem.
- Figyu Louis! Lenne egy nagy kérésem!- mondtam szégyenlőse.
- Neked bármit baby!
- Remélem, nem akadsz ki, de segítened kell egy dologba.
- Na, mi lenne a nagy kérés?
- El kéne játszani, hogy mi együtt vagyunk. – mondtam elcsukló hangon.
- Miért is? Azt hittem én is tetszek neked. – mondta kicsit dühödten.
- Igen Louis tetszel, mint barát. Nekem Harry nagyon tetszik és gondoltam Te elég jó barát vagy ahhoz, hogy megérts és támogass ebben.
- Na jó csak azért segítek neked, mert reményeim szerint Te is segítenél nekem és így is közel vagyok hozzád akár meg is csókolhatlak. – mondta nagy vigyorral az arcán.
- Na azért mindennek van határa!
- Jól van csak viccelte, vagy mégsem!
- Na, Louis mindjárt visszavonom a kérésemet.
- Jó oké abba hagytam. Elindultunk felfelé és egy jól látható helyen puszit nyomtunk egymás arcára. Reméltem, hogy Harry is látja, de nem úgy tűnt, mint ha zavartatta volna magát. Elindultunk a szobánk felé Katy alig bírta türtőztetni magát. Ahogy beléptünk a szobába mintha valami csatatér lett volna, és csak engem bombáznak. A kérdések csak úgy ömöltek megint Katy szájából.
- Mi volt ez? Csak nem beéred Louis- sal is?
- Jaj Katy ne kombinálj csak kötöttem egy egyezséget. - igaz, hogy az, az egyezség csak nekem jó bár ki tudja Louis- nak ez nem jó-e.
- Mi az, az egyezség?
- Csak annyi, hogy segít féltékennyé tenni Harry-t vagy mi.
- Ohh Te milyen rossz kislány vagy!
- Ajjaj. Na. És veled meg Niall- al mi van?
- Semmi különös, sajnos. - mondta kicsit szomorkásan.
- Akkor megvan a holnap terv. 5 óra van …. – ahogy kimentem a hangszóróból ordító hang jött, hogy menjünk egy kis programra. Nem tudtunk mit csinálni elindultunk lefelé. Kiértünk a pályára és és elkezdtünk játszani.
*3 órával később*
Fáradtan jöttünk ki a pályáról, ezért kisurranva az emberek között felmentünk a szobába és letusoltunk. Gyorsan végeztünk elkezdtünk beszélget, hogy mit találunk ki Niall meghódításának céljából és Landon- ba, de nem sokáig jutottunk a témákban, mert gyorsan elaludtunk.